Kőrösi Csoma Sándor a gyerekkora óta készült rá, hogy megtalálja a magyarok őshazáját. Álma beteljesítésére sok-sok nélkülözéssel, tizenhárom nyelv megtanulásával és a teste edzésével készült fel. Amikor elindult Magyarországról, maga sem tudta, mit talál majd útja végén. Vajon eléri a célját? Vajon jól gondolja, hogy keletről származnak a magyarok? Vajon talál ott valakit, aki a magyarhoz hasonló nyelvet beszél?
Hosszú, kalandos kutatóútján nem találta meg azt, amit keresett, ellenben eljutott a Himalája fennsíkján, a „világ tetején” élő tibetiekhez. Elszántságát az a remény táplálta, hogy életét olyan tudományoknak szentelheti, amelyek a későbbiek során hasznára válhatnak majd a tudós világnak, sőt az egész emberiségnek.