A 20. század elején játszódó regény Anatólia délkeleti szegletébe kalauzol el minket. Az ősi Selyemút kereskedelmének utolsó képviselői Törökországban a csercsinek nevezett vándorkereskedők. A fáradságos karavánutakra induló apa és családja szívmelengető történetén keresztül képet kapunk arról, hogy a felbomlóban lévő Oszmán Birodalom árnyékában itt, a népek olvasztótégelyében arabok, örmények, kurdok és törökök milyen barátian és emberien voltak képesek egymás mellett élni hosszú-hosszú időn keresztül. Mélyen elgondolkodtató könyv arról, hogy e bölcsességgel, tudással és művészetekkel átitatott, termékeny, ősi föld miként juthatott mai mostoha, elhanyagolt sorsára és vált a testvériesség helyett az ellenségeskedés színterévé. A lápisztalizmán a béke története, melyet Anatólia népe száz éve elveszített, azóta is kétségbeesve keresi mindenhol, de sehogyan sem találja.