A locsolókocsit a hetedik bés Totyi várja nap nap után. Ő a neves Omának, az osztály magányos vezérének a legjobb barátja, aki fekete noteszében kérlelhetetlenül osztályoz, mint a tanárok. Csak a bájosan pimasz Král Bori, az új lány nézi Omát levegőnek, és keresi inkább a kis nokedli Totyi barátságát. Közben az iskolai asztalkészítő verseny a becsület és a jellem próbájává válik. Próbává, amin az egyik barát elbukik, de amit a másik kiáll. Totyi pedig egyre csak a locsolókocsit lesi. Ha feltűnik a szárnyas vízesés az utca végén, minden megtisztul: a poros terek, a város, az emberek - és talán a lelkek és a barátságok is. Mándy Iván 1965-ben írt fejlődésregénye nem csak kamaszoknak szól. A tizenéves hősök történetében a barátság és szerelem, nőiesség és férfiasság, igazság és irgalom, valóság és spiritualitás örök kérdései fogalmazódnak meg. Az irodalomra érzékeny olvasók számára pedig igazi kulturális kalandot ígér ez az archaikus szimbólumokból és a hatvanas évek diákéletéből szőtt, felejthetetlen alkotás Réber László rajzaival.