Olyan időszakban született ez a könyv, amikor egyre népszerűbbé váltak a hangzatos kinyilatkoztatások, az üres közhelyek és a hamis próféciák. Mivel nem ígéri sem a gyors meggazdagodást, sem látványos megvilágosodást, sem valamiféle útmutatót az élethez, olyanoknak szól elsősorban, akik sokat gondolkodnak azon, miért süllyedt a világunk néhány év alatt mély bizalmi válságba? Miért nem hihetünk sem a szemünknek, sem a fülünknek, sem a megérzéseinknek, amikor korábban megbízhatónak tűnő kapaszkodót nyújtottak az érzékeink? Sokunkban ott motoszkál a dilemma: vajon a bizalmi válság vajon gazdasági, szociális és kulturális hanyatlást is jelent? Ez a könyv nem egy apokalipszist jövendöl, hanem felhívja a figyelmet arra, hogy egyre többen hatnak azokra a személyes döntéseinkre, melyek alapjaiban meghatározzák a jövőnket. Már a címben felvillan az a paradoxon, ami végigkígyózik a szövegen: ha túlságosan bízunk valakikben, végzetes hibát követhetünk el, ha nem bízunk senkiben, tökéletesen magunkra maradhatunk. Miközben sikeresnek akarjuk mutatni magunkat egy virtuális térben, a való életben szinte mindent elrontunk. Az biztos, ha valaki elolvassa ezt a könyvet, jobban megfontolja majd a döntéseit, sokkal inkább odafigyel a kereskedelmi reklámok, a politikai hirdetések, a hittérítők ígéretei mögött húzódó valós szándékokra, és alaposan átgondolja azt is, kiknek, miért hazudott eddigi élete folyamán. E könyv felfogása szerint nincsenek bűnösök és ártatlanok, mert mindenki követ el hibákat annak érdekében, hogy a bizalmat ne csak megszerezzük de meg is tudjuk tartani.