Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember, akinek nem volt semmi egyebe: „Csak nyolc ügyes gyereke”, „Csak négy fia meg négy lánya”. Szegények voltak, de boldogan éltek, mígnem egy este különös Idegen kért szállást otthonukban, fekete tekintetű Idegen, fekete kabátban, fekete kalapban, aki másnap reggel különös fogadást kötött az Apával…Hogy mi történt ezután, azt Sikó-Barabási Eszter népmesei motívumokat egyéni kompozíció szerint versbe foglaló mesejátékából tudhatjuk meg, a mesélők és a szereplők dialógusaiból és monológjaiból összeálló cselekményből. Az olvasható, lapozható, szemet-lelket gyönyörködtető könyvecske meséje színpadon is előadható. A verses mese a 19. század második felétől napjainkig újra meg újra a mesefeldolgozás, mesealkotás egyik kedvelt formája a magyar irodalomban, olyan közismert remekművek születtek ebben a műfajban, kezdetben, mint pl. Arany János Rózsa és Ibolya vagy Fazekas Mihány Lúdas Matyi című alkotása.Sikó-Barabási Eszter három eddig megjelent mesekönyve (Kabátvigasz, gombszomor; Csillagvándor; Meseotthon) lírai mesék sorozata, ez a negyedik kötete viszont mesés líra, talán a fejében állandóan ott motoszkáló, a prózai formában megírt mesék szövegébe is belopakodó rímek hatására.(Tekei Erika, szerkesztő)