"Egy fotóalbum, egy emlékkönyv és egy biedermeier komód – ennyi jut Lilinek a családi hagyatékból. Az örökség mégis meglepetéssel szolgál: amikor a lány felfedez az interneten egy régi udvarházról készült fotót, rájön, hogy az épület nem véletlenül ismerős neki, a századfordulós emlékkönyvben találkozott vele. De hogy került egy északnémet kastély képe 1914-ben egy miskolci polgárlány emlékkönyvébe?
Lili nyomozni kezd, a megfejtéshez azonban csak akkor jut közelebb, amikor a munkahelyéről egy távoli, keleti-tengeri szigetre küldik. Ott akad rá a vörös téglás udvarházra, és váratlan segítőtársra lel a romos épület új gazdájában. Amikor kinyitják a kastély padlásán talált, első világháborús katonaládát, izgalmas utazásra indulnak a múltba. A régi levelek, rajzok és fotók két fiatal megható és fájdalmas történetét mesélik el, akik száz évvel korábban szerettek egymásba. Az első világháború miatt azonban búcsút kellett mondaniuk egymásnak. Vajon találkoztak-e még valaha?

Lili egyre mélyebbre merül a régmúlt emlékeibe, és közben nemcsak az üknagymamája, hanem a saját élete sorsfordító kérdéseire is választ kell találnia. Meddig élhet úgy, hogy nem vesz tudomást azokról a körülményekről, amelyek megbetegítik? Választhat-e másik utat?

Szerettem volna a meztelen talpam alatt érezni a meleg homokot, úgyhogy leültem a dűne tövében, lehúztam a tornacipőmet, és amennyire tudtam, feltekertem a nadrágom szárát. Eltartott egy darabig, amíg kibogoztam az egyik összegörcsölődött cipőfűzőmet, mire elkészültem és felnéztem, az úszó már kifelé tartott a vízből. Szórakozottan figyeltem, ahogy egyre kijjebb gázol, olyan komótosan, mintha a tenger legalábbis 30 fokos lenne, nem, ahogyan reggel a szállodai strand hirdetőtábláján olvastam, 21. A víz már csak a derekáig ért, aztán már csak a térdéig. Először azt hittem, világos drapp fürdőnadrágot visel, középen olyan tréfás mintával, amilyet a firenzei Dávid-szobor életnagyságú fotójával díszített olasz kötényeken látni, aztán egyszerre rájöttem, hogy ezt a mintát nem Michelangelo tervezte, hanem a természet.

MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A porcelánlány az eredetileg 2018-ban megjelent regény új kiadása."