Ez a kötet a magyar–román államközi kapcsolatok fejlődését vizsgálja az 1989-es rendszerváltást
követő időszakban, azoknak a nemzetpolitikai vitáknak és döntéseknek az összefüggésében – a
magyar–román alapszerződés tárgyalásai, a státustörvény vitája, valamint a kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás bevezetése –, melyek alapvetően meghatározták Magyarország és Románia viszonyának alakulását.
Noha az alapszerződés aláírása 1996 szeptemberében, a romániai kormányváltás és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati integrációja az államközi együttműködés látványos javulását
eredményezte, a magyar nemzetpolitika célkitűzései, a kisebbségi jogok bővítésének igénye, valamint az RMDSZ szereplehetősége az elmúlt évtizedekben számos alkalommal került az államközi viták kereszttüzébe.
A vizsgálat nem csupán a vitákban és döntésekben érintett szereplők – Magyarország, Románia, az
RMDSZ, valamint az európai intézmények – eltérő érdekeit, a döntéshozatal szövevényes folyamatát és a diplomáciai tárgyalások összetett jellegét kívánja bemutatni, hanem azokat a stratégiákat is, amelyek révén a szereplők a belpolitika, az államközi kapcsolatok, esetenként pedig az európai színtéren sajátos érdekeiket érvényesítették.