„Csapong és háborog, akár az Atlanti-óceán hullámai.”

Ki ölte meg Remegsz-remegsz Joaozinho-t a vízgyűjtő melletti üres telken? Mi történt a szűzies Verával, aki két hónappal a tizenhatodik születésnapja előtt tűnt el a szülei házából? Miért nem fogják soha elfelejteni az Amélia telep lakói az 1989-es karnevált? Mire vihette volna Beto a csodálatos bal lábával, ha nincs az a szörnyű szeptemberi éjszaka? És mikor tér vissza a lakótelepre Roberto, az öldöklő angyal, hogy kitöltse irgalmatlan bosszúját?

Emlékek, árulások, gyilkosságok, futballkrónikák, receptek, buszozások, vasárnap reggelek, őslakosok, bevándorlók és visszatérők: a Lisszabon külvárosában található Amélia lakótelepen ott lüktet az egész emberiség. Bruno Vieira Amaral elbeszélője pedig fekete humorral átszőtt enciklopédiába rendezte ezt a hol bizarr, hol a reménytelenség melankóliájával teli világot, hogy maga is számot vessen egykori vágyaival és ábrándjaival.

Bruno Vieira Amaral (1978) portugál regényíró és irodalomkritikus, az Expresso című folyóirat, valamint a Rádio Observador munkatársa. Íróként ezzel a regényével debütált hazájában, és rögtön számos rangos irodalmi díjat nyert vele. 2015-ben az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának portugál résztvevője volt. Ma velem leszel a paradicsomban című regénye 2019-ben jelent meg magyarul.