Maurice Careme Az üveggolyó című remekének megírásához elsősorban Lewis Carrol Alice Csodaországban című műve és a Csipkerózsika szolgált inspirációul. Az üveg­golyó modern tündérmese, melyben korunk technológiája is helyet kap. A meseregényt a hétköznapi valóság jól ismert világa foglalja keretbe, ám a főhőssel, a magányos ifjú költővel különös dolog történik: felhívja egy tündér és megkéri, hogy menjen el az Elvarázsolt Vidékre, és keresse meg a békává változtatott herceget, hogy levehesse a rontást Csipkerózsikáról, és megmenthesse őt. A tér- és idődimenzió kitágul, gyerekkorunk jól ismert hősei megelevenednek, és belépnek a csodák világába, melyben sajátos törvények uralkodnak. Hüvelyk Matyi, Piroska, a Varázsló és Csizmás Kandúr a költő segítségére siet. Ám a gonosz erők is összefognak, színre lép az Emberevő Óriás, Kékszakáll, a Farkas, és könyörtelen harc veszi kezdetét, ami a Jó és a Rossz harcának allegó­riá­jaként is olvasható. E harcot természetfeletti jelenségek, irreális terek és fantasztikus tárgyak teszik még izgalmasabbá – a Borzalmak Barlangjának látomásai, a Sátáni Birodalom, a Kísértetkastély, a Vértó, a szemüveg, mely megmutatja viselőjének „a valóság durva vonalai alatt… az álom finom kontúrjait”, a veszélymérő, a holdlámpa, vagy a kristálygömbbe záródott Varázsló, aki a gömbbel együtt összezsugorodik. Careme elbeszélését Perrault és a Grimm-testvérek meséinek varázsa hatja át.