Nyitott ügynökakták: A magyar titkosszolgálatok módszerei, besúgói és ügynökei

A Horthy-korban elsősorban az illegálisan vagy törvényesen működő politikai mozgalmakat figyelték meg titkosszolgálati eszközökkel, a második világháború után azonban szintet lépett a hatalom: már az egyszerű állampolgár is gyanús volt.

A Rákosi- és a Kádár-korban egyre kifinomultabb eszközökkel és tömegesen beszervezett ügynökökkel vették üldözőbe a rendszer vélt ellenségeit és kritikusait – még a hálószobatitkokat is kifürkészték.

Összeállításunkban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratai és kutatói segítségével térképezzük fel a kezdetektől a rendszerváltásig terjedő időszak megfigyelési és beszervezési praktikáit.