Emlékszünk még Dióbél királykisasszony történetére? Vagy emlékszünk Csiribiri Birikére vagy a pillangók királyára? Ha nem, itt az idő, hogy felelevenítsük Móra csodás meséit, és adjuk tovább gyerekeinknek is ezt az örökséget. Az én Panka lányom nagyvárosban született és sehogy se tudta megérteni, milyen volt az a kisváros, ahol én születtem. Egyszer aztán vasútra ültettem és haza vittem abba a kis városba. Apám, anyám még most is ott élnek, őket látogattuk meg. Ahogy kiszálltunk a vonatból, a Panka fülét megütötte a nagy csend. Nini, itten nem csöngetnek a villamosok? Nem ám, mert itt nem szaladgál az utcán villamoskocsi. El se férne a keskeny utcákon. Aztán meg nem is volna neki kit vinni. Ki hova igyekszik, gyalog is mindjárt odaér itten. Közel a város egyik széle a másikhoz. Mikor az alvégen elkurjantja magát a drótostót, a felvégen is lekívánkoznak a polcról a repedt fazekak kezdi Panka történeteit Móra Ferenc.