A címadó sztori (Az alkonyatzóna lakói) borzongató mivolta mellett felteszi a kérdést az olvasónak: mit gondol a halálról. Ami kultúránkban többnyire került, vagy lebecsült kérdés, pedig véleményem szerint nem árt, ha legalább elképzelésünk van arról, mi vár, vagy mi nem vár ránk földi létünk után. A válasz – legyen az bármilyen – birtokában tapasztalatom szerint könnyebbé válik az élet, míg a struccpolitika ebben az esetben nem kifizetődő.

A kötet második története (A szörnyeteg visszatér) igazi hentelés, vér és csonkolás van benne bőven, már a prológban is változatos módon legyilkolt áldozatokat tekinthetünk meg, és ezzel még nincs vége a hullaszállítók munkájának. Dylan Dog ezúttal új helyszíneket jegyezhet fel a képzeletbeli „milyen helyeken jártam már életemben” listájára, hiszen bolondok házában még nem volt dolga.