Petőfi Sándorról a versei és az életéről tanultak alapján szinte mindenkinek van egy elképzelése. De milyen lehetett az igazi Petőfi? Milyen körülmények formálhatták ellentmondásokkal teli, sajátos jellemét, amelyre az idők folyamán oly sok jelzőt aggattak kortársai és az utánuk jövők? Mik azok a jól dokumentált életesemények között megbújó apró történések, amelyek sorsát alakították?

Minderre választ kaphatunk ebből az izgalmas regényből, amely amellett, hogy hitelesen mutatja be Petőfi életének nemegyszer hajmeresztő fordulatait, igyekszik a hús-vér embert is megláttatni a legendássá vált alak mögött. Petőfit az idők folyamán mondták már lánglelkű poétának, az istenek magyar kedvencének, a nép apostolának, de ábrándos golyhónak, félbolondnak, betyárnak és még sok egyébnek is nevezték. Egy biztos: hidegen senkit sem hagyott. Rejtélyes eltűnése pedig csak még tovább mélyítette a személye körül kialakult kultuszt. Tény, hogy Petőfi a legnagyobb magyar költő, az ő verseit fordították le a legtöbb nyelvre, itthon és világszerte is ő a legismertebb. Ez egyrészt a néplélek tökéletes ismeretének tudható be, amelyet költészetté tudott varázsolni, másrészt az 1848-as forradalomban betöltött vezető szerepe miatt.

Lehet, hogy az igazi Petőfi, mint ember, különc viselkedése és szenvedélyessége miatt sokak nemtetszését váltotta ki, lehet, hogy bizonyos viselt dolgai visszatetszést kelthettek, kétségtelen azonban, hogy már életében is rendkívüli népszerűségnek örvendett, ami a mai napig tart. Ember nincsen hiba nélkül, s mi őt minden hibája ellenére is szeretjük.