La'szlo' Zolta'n komoly u'jsa'gi'ro'i, sze'pi'ro'i e's ne'mi tudoma'nyos karriert futott be 1914 elo?tt. E'vekig hivatalnokoskodott Bosznia-Hercegovina'ban, ahol a helyi muszlimok pe'nzu¨gyeivel foglalkozott. A ke't vila'gha'boru' ko¨zo¨tt azonban nem a letu?nt osztra'k–magyar vila'g hivatalnoki tapasztalatait e's polga'ri u'jsa'gi'ro'i ismereteit tudta elso?sorban kamatoztatni, hanem azokat a propagandatechnika'kat, amelyeket az elso? vila'gha'boru' ideje'n a be'csi sajto'hadisza'lla's tisztviselo?jeke'nt saja'ti'tott el. Ke'pzett e's gyakorlott propagandistake'nt va'lt hasznos tagja'va' fajve'do?k e's turanista'k bizonyos csoportjainak, ke'so?bb pedig nyilas u'jsa'gok szerkeszto?se'geinek. La'szlo' e'lete'n keresztu¨l betekinte'st nyerhet az olvaso' azokba a dra'mai va'ltoza'sokba, amelyek a 19. sza'zad ve'ge'to?l a 20. sza'zad dereka'ig radika'lisan a'talaki'totta'k az e'let felte'teleit Euro'pa'ban. Megismerheti, hogyan va'ltoztak meg egy ko¨ze'poszta'lybeli fe'rfi ne'zetei nacionalizmusro'l, szocializmusro'l, imperializmusro'l, gyarmatosi'ta'sro'l, antiszemitizmusro'l e's rasszizmusro'l annak fe'nye'ben, hogy e'lete'nek kereteit egy alkotma'nyos orsza'gokbo'l a'llo' multinaciona'lis birodalom, egy vila'gha'boru's verese'gbo?l kila'balo' fu¨ggetlen kis nemzeta'llam vagy egy, a Szovjetunio' befolya'sa alatt a'llo' kommunista orsza'g jelo¨lte ki. E's ve'gu¨l ismereteket szerezhet olyan u'j, izgalmas kutata'si teru¨letekro?l, mint a birodalom e's a nemzet viszonya, a birodalome'pi'te's e's az orientalizmus kapcsolata vagy a birodalome'pi'te's o¨ro¨kse'ge'nek hata'sa a sze'lso?jobboldali eszme'kre e's mozgalmakra.