A mese tanít, eligazít, megmutatja, mi a jó és rossz, mi helyes, és mi nem helyénvaló. Ezt a motívumot követhetjük nyomon a híres Holle Anyó mesében, amikor a féltestvérek kútba ugranak, és úgy jutnak el egy különös tájra, ami lenn is meg fenn is van; formailag egy külső világban zajlik, mégis a lelki hozzáállásról tanúskodik. A szorgos lány bármely világon szorgos, ha almával roskadozó fát lát, leszedi, ha kenyérrel teli kemence kerül útjába, elrendezi, kitakarítja. Az ősanyai jegyeket viselő Holle Anyó házában is maximálisan teljesít, mert ez a belsőparancsa, nem akarja megúszni a nehézségeket, ezért jutalma a távozásakor ráhulló aranyeső. A lusta lány kihasznál, elfut, érzéketlen, csak az aranyat akarja megszerezni minden munka nélkül, jutalma a szurok. Nagyon világos a képlet a mesét hallgató gyermek előtt, melyik utat válassza, hisz mindenki a szorgos lánnyal szeretné azonosítani magát. Ilyen csodálatos és egyszerű is minden a mesében.