„Egyvalami jó volt a kommunizmusban. Tudod, mi? Hogy a fél Európát megvédte a bevándorlóktól. Ez azonban nem fog sokáig tartani…”

A Kepplová-kisregények szereplői újkori nomádok, fiatalok, akik már a határok nélküli, globalizált világba születtek, és bárhol otthonra lelhetnek, legyen az Kelet- vagy Nyugat-Európa, Párizs, Helsinki, London, Pozsony vagy Budapest. Expatok, akik hamuban sült pogácsa helyett világmegváltó gondolatokkal vágnak neki a nagyvilágnak, majd pedig sóvárognak az otthon melege után, magukra tetoválva legkedvesebb ételük nevét. Aktuális szociográfia irodalmi köntösben.

ZUSKA KEPPLOVÁ (1982) Pozsonyban született, és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán diplomázott dramaturgia és forgatókönyvíró szakon. Diploma után Budapesten beiratkozott a Közép-európai Egyetem Gender Studies szakára, majd Fullbright-ösztöndíjasként a State University of New Yorkon folytatta tanulmányait. Első irodalmi díját 2005-ben nyerte el, első kötetét pedig 2011-ben adta ki Buchty švabachom (a jelen kötetben Bukta-tetkó címmel szerepel) címmel. A könyvet több rangos irodalmi díjra jelölték. Az írás különlegessége, hogy főként a Budapesten töltött évek élményanyagából táplálkozik. 2013-ban jelent meg 57 km od Taškentu (57 kilométerre Taskenttől) című második kötete.