„Minden szülő legnagyobb öröme, ha gyermekét örülni látja. A legfinomabb ételnél-italnál, a legdrágább játéknál, a legszebb ruhánál is kedvesebb a gyermeknek, ha az édesanyja-édesapja játszik vele, fölé hajol, megfogja a kezét, beszél hozzá, énekel neki.” Ez a gondolat vezette Forrai Katalint arra, hogy a legkisebbeknek és az éppen eszmélő, egy-két-három éveseknek szóló dalokból, mondókákból olyan anyagot állítson össze, amely szülőt és gyermekét hozzásegíti ennek a meghitt állapotnak a megteremtéséhez. Nem kell semmiféle zenei képzettség ahhoz, hogy a fiatal szülők megtanulják ezeket a dalokat. A mondókákat elég csak kedvesen elmondani, vagy eldúdolni a gyermeknek. „Minél hosszabb a gyermekkor, annál harmonikusabb és boldogabb lesz a felnőtt élete” – mondta Kodály Zoltán. Ehhez a boldogsághoz járul hozzá Forrai Katalin értő válogatása és Reich Károly művészi grafikája.