Magellán személyét rejtély övezi. Ő minden idők egyik legnagyszerűbb felfedezője, forradalmasította a globális hajózást, élettörténetét azonban senki nem ismeri. A legtöbb életrajzírója szerint eszébe sem jutott, hogy körbehajózza a világot; csupán új hajóutat keresett a Fűszer-szigetek irányába, a gazdagság reményében. Ezzel érvelt a spanyol királynak, amikor hajóflottához kért tőle támogatást. A szerző nem hisz ezeknek az állításoknak. A hatalmasokat már akkor is inkább az anyagi érdekek, mint a nemes célok hajtották.

Magellánnak célja eléréséhez mindent meg kellett tagadnia: eszméit, ifjúkori szerelmét és hazáját. Lévén, hogy érdemeit Portugáliában nem ismerték el, Spanyolországnak adta el magát, ahol attól fogva számkivetettként élt. Évekig kénytelen volt egymagában harcolni mindenki ellen, hogy végül egy másodkézből származó flottához jusson, amelynek hajóit ellenséges hajóskapitányok vezetik. Ismeretlen tengerekkel és üvöltő viharokkal kellett szembenéznie, zendülésekkel és árulásokkal kellett leszámolnia...

Egyetlen szenvedély és álom hajtotta - ha még oly lehetetlennek is tűnt -, amiért kész volt dacolni az akadályokkal és minden veszéllyel. Egy álom, ami nem merült ki abban, hogy fűszereket szállítson, vagyonra tegyen szert, és nemesi ranghoz jusson. Nem. Álma maga a horizont meghódítása volt. Messzebbre jutni, mint ő előtte bárki valaha is. Az álomkép, mely szerint nyugat irányában indulva kelet felől tér majd vissza, az emberiség történelmében először megkerülve a Földet.