Igen, leírhatjuk már azt, hogy a kutyák gondolkodnak, de tessenek mondani, hogyan? Mit érez egy kutya, ha nem sikerül neki valami? Ébrednek-e kérdések az agyában, ha problémája van, mit gondolhat a világról? Nyilván valami egészen mást, mint mi, emberek, de mit? Van-e benne szeretet, vagy csak a „feltételes reflexek” működtetik, amikor megtesz valamit a kedvünkért? Mit gondol például rólunk? Lehet-e barátunk egy kutya?

Sajnos ezekre a kérdésekre nincsenek tudományos válaszok.

Tehát kíváncsiságomat csak akkor elégíthetem ki, ha én is megszelídülök, és megbarátkozom a kutyákkal, és ők is szelídek lesznek. Amit olvasnak majd, nem tudományos beszámoló, hanem történetek három barátság eseményeiről, amelyek során én is megszelídültem, legalábbis a kutyák ezt mondták. Elfogadtak.

Csányi Vilmos