„Később az élet úgy hozta, hogy Sajdik nagyapám egyik fia (öt fiú volt és egy lány) kis termetű, de nagyon ügyes, fürge, talpraesett volt (ő lett a papám). – mondta egy ismerős. (...) És hogy ne legyen egyszerű a családfa, feleségül vette az Operaház balerináját, akinek ugyan csak a válláig ért. Hatvankét évet éltek együtt. (...) Volt még a családban: idegenlégiós, apáca, textilgyáros, kávéház-tulajdonos, színész, miniszterhelyettes és a család , aki elvette feleségül a börtönigazgató lányát. (...) Talán én voltam a legkomolyabb köztük. De a sok humor, szeretet, amivel elláttak egy életre, valahol kitört belőlem.
Ezért lettem karikaturista. „
