Soha semmi nem ér véget. És amiről azt hisszük, eltűnt, akár egy nehezen felidézhető álom, csak átalakul, hogy meglepjen bennünket, és aztán tovább álmodjuk.

Egy ilyen továbbálmodás a Sandman-gyűjtemény 5. kötete is, amely az eredeti sorozat lezárása után íródott Sandman-történeteket tartalmazza. A Végtelenek újabb – modern és történelmi, sőt akár eónokkal ezelőtti korokba helyezett – történetei örömet szereznek vagy kétségbe ejtenek, elgondolkodtatnak halálról, pusztításról és végzetről, vágyakozással töltenek el, és újabb álmok felé sodornak.

Az ünneplés és az időben létezés történetei ezek: különleges alkalmakból megírt szövegek, amelyek tovább gazdagítják a Sandman-univerzumot. A VÉGTELEN ÉJSZAKÁK karakterközpontú történeteit és az első Sandman nevű szuperhősre fókuszáló ÉJFÉLI SZÍNHÁZ-at egy egészen különleges mese, AZ ÁLOMVADÁSZOK két változata foglalja keretbe: a Sandman megjelenésének tizedik évfordulójára készült, a Sandman-mítoszt a japán mitológiával ötvöző novella Yoshitaka Amano illusztrációival, illetve ugyanennek a történetnek a képregényverziója, amely P. Craig Russell adaptációjában, tíz évvel később készült el. Mert a Sandman Végtelen: minden időben és minden kultúrában álmodható – és talán maga Shakespeare is az Álomúrtól tanulta, hogy: „olyan szövetből vagyunk, mint álmaink”.

Az ötödik kötet az alábbi történeteket tartalmazza az extrák mellett: THE DREAM HUNTERS (Yoshitaka Amano), ENDLESS NIGHTS, SANDMAN MIDNIGHT THEATRE, THE DREAM HUNTERS (P. Craig Russell).