TIZENKÉT ÉV UTÁN ÚJRA, KICSIT BŐVÍTVE
George H. W. Bush hivatalos budapesti látogatása alatt a Vasas teniszpályáinál tartja napi futóedzését, együtt kocogunk. Körről körre lassul. Megkérdezem, fárad-e, hősködve azt mondja, nem. Hazugságon kapom az Egyesült Államok elnökét! A Fővárosi Tanács egyik osztályvezetőjét sikerül elsőre tökön lőnöm teniszlabdával, fagyi jár érte.
Az idősebb csapattársakkal való pimaszkodásért viszont használt zokni jár - szájba. Misi, a pályamunkás lopott pólóban a slagnak kiásott gödörbe húzódik, ott iszogat, felszámolási eljárást indított saját magával szemben, jól áll az ügye. Cliff Richard belép a teniszcsarnokba fényes melegítőben, hajpántban. Ütök vele egy órácskát. Az ausztriai teniszversenyre kísérő szakvezető, miután eltéved Bécs belvárosában, megszólítja a helyieket: Guten Tag, Westbahnhof!
Különös figurák és helyzetek, elérhetetlen példaképek a 80-as, 90-es évek teniszvilágából. A rendszerváltás környéki Magyarország egy élsportoló tinédzser szemén keresztül. Epizódok egy a vasfüggöny mögül az USíba keveredett, álmodozó fiú mindennapjaiból.
Semmi negyven - nem jó állás, de még megfordítható...

MAROS ANDRÁS (1971)
író, drámaíró
Eddig tíz prózakötete jelent meg. Számos színdarabját játszották és játsszák országszerte. Válogatott ifjúsági teniszező volt, az USíban járt egyetemre, teniszösztöndíjjal.

"Maros András egészen új hangot, egészen új világlátást hozott a magyar irodalomba."
168 ÓRA
"Maros András könyvén ugyan gyakrabban nevetünk, mint sírunk, de ez csak a szokásos legalább nevetni tudjunk magunkon életfilozófia."
PRAE.HU
"A könyv pazar korrajz, okosan felépített fejlődésrajz - kiváló stílusban előadva."
HETI VÁLASZ
"A profiságot majmoló, ettől komikusan amatőr szakosztály életén át jobban megismerjük a nyolcvanas évek valutakeretes Magyarországát, mint a korabeli Híradóból."
NÉPSZABADSÁG