A Tanárregény a tanár-lét regénye. Egy pályakezdő magyartanár története, aki nem akar és soha nem is akart tanár lenni, és mégis tanár lesz, mert ezt dobja az élet, és mert voltaképpen még sincs annyira ellenére, hogy tanár legyen. Magyartanár és osztályfőnök egy fővárosi iskolában, a Kármán Mór Gimnáziumban.
A Tanárregény én-regény, egy univerzális én-metafora regénye, amely egy pályakezdő tanár első lépéseinek nyomán körvonalazódik. A tanítás, az iskola, a tanár-lét csak keret, amelyben a helyét kereső "én" bukdácsol.
A Tanárregény utazó regény is, amelynek lapjain az olvasó nemcsak egy fővárosi gimnáziumba, hanem Erdélybe és Olaszországba is eljuthat, ahová stílszerűen, iskolai kirándulások keretében utazik a regény hőse és az őt kísérő tanárkollégák és diákok. De egyben, és ez még fontosabb, én-regényként egy belső utazás regénye is, melyben a pályakezdő tanár a "nem akarok tanár lenni" ellenérzés kiindulópontjától a "tanár vagyok" beismerés nyugvópontjáig jut el.