Milyen jövőt hoz a mesterséges intelligencia:
inkább áldás lesz, vagy átok?

Az AI egyszerre ígér hatalmas lehetőségeket és hordoz valós veszélyeket. Segíthet a tudományos áttörésekben, a tanulásban, az alkotásban és a személyes fejlődésben, miközben könnyen leszoktathat az önálló gondolkodásról, háttérbe szoríthatja az emberi kapcsolatokat, és megnehezítheti, hogy különbséget tegyünk valóság és hamis tartalom között. Ez a könyv nem a szélsőségeket erősíti, hanem az arany középutat keresi.
Nem halálos fenyegetésként vagy mindenre megoldást kínáló csodaként tekint az AI-ra, hanem történelmi lehetőségként: egy technológiai nagyítóként, amely felerősítheti társadalmi problémáinkat, de azt is, ami bennünk mélyen és utánozhatatlanul emberi.

A szerzők szerint minél gyorsabbá és okosabbá válik az AI, annál nagyobb szükségünk lesz emberi bölcsességre, éberségre és felelősségvállalásra. Nem elég megtanulnunk jól használni a technológiát: fejlődnie kell az önismeretünknek, a kritikus gondolkodásunknak, az érzelmi érettségünknek, a lelkiismeretünknek és az együttműködési képességünknek is.
Buda László pszichiáterként az emberi lélek felől, Havasi Ferenc informatikusként
a technológia felől közelítve mutatják be, hogyan érdemes hozzáállni ehhez a mindent felforgató, történelmi léptékű jelenséghez – egyéni és kollektív szinten.
A komoly témát sok személyes történet, ábra, mém és némi szerzői önirónia
színesíti. Emellett 48 konkrét gyakorlat és egy szakmai fogalomtár segíti a megértést és az elmélyülést. A könyvhöz egy folyamatosan frissülő digitális melléklet is tartozik, amely további háttéranyagokkal, aktuális frissítésekkel és gyakorlati kiegészítésekkel bővíti a nyomtatott kötet tartalmát.

A könyvet Sebestyén Balázs előszava, valamint a téma négy hazai kiválósága
– Rab Árpád, Steigervald Krisztián, Keleti Arthur és Szertics Gergely– ajánlása teszi teljessé.