Az emberiség konyhaművészete ott és akkor kezdődött, ahol és amikor az elejtett vad, a kifogott hal sütésének illatát először vitte szét a szél. A régészek jóvoltából tudjuk, hogy Mezopotámiában egy kőoszlopra írva, Hammurábi törvényei között, a növények széles választéka mellett – vadfajták, friss, sózott, füstölt és szárított halféleségek is szerepeltek a kor étlapján. A magyar étkezési tradíciókhoz is hozzátartoznak a vadhúsból, halból készült ételek, az erdőkben, s folyópartokon található ehető növények – pl. a gombák – és más táplálékok. A történelmi-társadalmi helyzet hozta magával, hogy ezek a kiváló élelmiszerek bőségesebben jutottak osztályrészéül a földesuraknak, nagybirtokosoknak, de korunkra már mindenki hozzájuthat és kedvére süthet-főzhet belőlük. Tolnai Kálmán szakácskönyvei gazdag tapasztalatról és hozzáértésről árulkodnak, ezért ajánljuk minden kedves Olvasónak, aki nem veti meg a konyha örömeit.