A kapitány feltette a sapkáját, és hóna alá csapva az írásait, odaállt Sába elé. Keményen nézte.

- Miért kaptál büntetést?

- Sergeant Borodin azt mondta gyakorlatozás közben a szakasznak, hogy ostobák vagyunk, és még az apáink közt sem volt olyan katona, mint amilyen ő. Erre jelentettem az őrmester úrnak, hogy az én apámnál különb katona senki sem lehet.

A kapitány felkapta a fejét.

- Úgy... És mit tett a te apád, ami szerinted felülmúlhatatlan katonai teljesítmény?

- Elesett!

Hökkent, kissé ünnepélyes csend lett...

- Ca va - bólintott tűnődve a kapitány.

- Ez a teljesítmény nem ritka, de csakugyan felülmúlhatatlan.

És kezet nyújtott Sábának.

A 14 karátos autó hősei visszatérnek… Az idegenlégióból szökött Gorcsev Iván, Sába és Manuel a legjobb barátságban, de e legrosszabb üldöztetés közepette vándorolnak a Szaharában. Egy félreértésekben, szélhámosságokban, álruhákban és komikus kalandokban bővelkedő út végén Párizsban fonódnak össze a szálak, ahol Gorcsev agyilag nem éppen makulátlan titkára, Vanek úr válik – mit sem sejtve - a rejtélyek kulcsává. Rejtő Jenő hányattatott sorú egyik utolsó regénye a légió poklát és a legvadabb párizsi bohózatot köti össze bravúros stílusban – Fazekas Attila nagyszerű rajzaival illusztrálva.

Fazekas Attila, a magyar képregény aranykorának fél évszázada színre lépett, s mára élő klasszikussá vált alkotója, Zórád, Sebők és Korcsmáros mellett a „negyedik testőr” sajátos stílusú, realista képregényeivel alkotott már egészen fiatalon megérdemelt sikert. Letisztult, modern vonalvezetése, bátor plánjai, cselekményes rajzai éppúgy avatott tolmácsolói lettek a történelmi regényeknek, mint a krimiknek vagy tudományos-fantasztikus történeteknek. Fazekas azonban karikaturistaként is jelentőset alkotott, úgy a képregényben – Botond, Semmi Áron és társaik – mint klasszikus sajtóműfajokban. Rejtő-illusztrációiban ez a két világ találkozik, egészen egyedi látványvilágot és hangulatot megteremtve.