A Visszaforgatás egy óriáscsecsemő regénye. Aki nem tud elszakadni mérgező szüleitől, annak elemeznie kell őket is, magát is - ezzel próbálkoztam. Kulcsregény tehát, de remélhetőleg mégiscsak több, legalább abban az értelemben, hogy magában hordozza igazolását, és hogy más is tud valamit kezdeni vele. Ha tizenhat év múltán is hatni tud (először 2006-ban jelent meg a kolozsvári Koinónia Kiadónál), akkor talán volt értelme megírni. Meg amúgy is.

Ebben a regényben egy magányra ítélt fiatalember meséli az életét, aki ráadásul író. Mivel úgy gondolja, ekként feladata az, hogy másokkal és önmagával szemben kíméletlenül számoljon be mindenről, ami történt, a történet mesélése közben szüntelenül az események okait keresi. Maga a cím is erre utal: egy író, mondja a narrátor, mintha mindig egy kamerát hurcolna magával, amelyet soha nem kapcsol ki, s amely az ő gesztusait éppúgy rögzíti, mint a máséit.