A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma.
Hõse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerõsége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az õ lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében.
Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérõjének, szerelmet nem kaphat tõle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett.
A fõhõs kettõs életét több szereplõ köti össze, véletlenek és törvényszerû találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitûnõen ábrázolja az akkori Komárom kereskedõrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetõek.