Az egyiptomiak mágikus szövegeiben nemcsak a névnek, hanem minden kimondott szónak természetfeletti hatása volt. Semmi nem jött a világra, míg nevét ki nem ejtették. Míg az értelem fogalmat nem alkotott egy dologról, ez nem létezhetett a külső világban. A szó – mondják a hieroglifák –, teremt minden dolgot: mindent, amit szeretünk és gyűlölünk, a lét egészét. Semmi nem létezik, mielőtt világosan ki nem mondjuk. A szót, hogy teljes hatását elérje, helyesen kell kiejteni. A mágikus szövegek előírták a hanglejtést, a titkos ritmust, melyet Thot, a mágia istene és a nyelv feltalálója tanított a bölcseknek. A siker a szöveg pontos átadásától függött. A ritmusokat és a dallamokat a mágia egyiptomi iskolájában, az élet iskolájában tanították, ahol a mágikus varázslat egyéb tudomány is otthont kaptak. Idővel ugyanis a kezdetleges hiedelmekhez alaposan kidolgozott módszerek is járultak.