Vicomte D'Alarcone, az előkelő francia arisztokrata, büszkeségből belép a francia idegenlégióba, ahol kilométerköveket fest, majd megmenti De La Motte tábornok leányát. Amikor civilben és hívatlanul megjelenik a tábornok estélyén, példátlan botrány kerekedik: a Szahara pokoli helyőrségébe száműzik, ahol lázadás tör ki, de ő úr marad a pokolban is – és végül megkapja a becsületrendet és Yvonne kezét. (Az úr a pokolban is úr)
A Thurn testvérek mahagóni-ültetvényét felbérelt banditák próbálják tönkretenni a maláj dzsungelben. Leprás holtak, elmenekült munkások, bandita-ostrom – a helyzet kilátástalan, ám váratlan segítség érkezik: egy titokzatos idegen, aki nem az, akinek látszik, aki mesterfogásaival megmenti az ültetvényt és végül Cecil szívét is. (Vér és mahagóni)
Mifulgi, egy emberevő törzs haldokló királya elhatározza, hogy magával temetteti Tökász varázslót, aki nem tudott rajta segíteni. A kongói őserdő mélyén élő Morbitcer, az „Angol Király” – egy pálinkás, magányos orvos – végül megmenti a főnököt - cserében értesül egy petróleumforrásról, amely milliókat érne – ha a vagyon még jelentene számára valamit. Az abszurd és a tragikum groteszk tánca koloniális díszletben. (Konzílium az őserdőben
Bár Rejtő Jenő neve elsősorban Piszkos Freddel és az idegenlégóban játszódó regényekkel forrt össze, irodalmi világában a távoli gyarmatokon játszódó kalandos történetek is helyet kaptak. Indokína, a jávai, borneói szigetvilág, Malajzia és Szingapúr vagy Dél-Afrika mindig hálás helyszínül szolgáltak számára. Kötetünkben egy hamisítatlan légiósregény (Az úr a pokolban is úr), egy maláj környezetben játszódó telepeskaland (Vér és mahagóni) és egy kedélyes afrikai emberevők között játszódó orvoskalanddal (Konzílium az őserdőben) – ezt Rejtő befejezetlen kéziratai alapján kötetünk számára Kiss Ferenc rendezte sajtó alá.
Mint Fazekas Attila egy interjúban elmondta, gyerekkora óta két szenvedélye volt: az olvasás és a rajzolás. Az 1948-ban született művész a hatvanas évek elején lelkes rajongója volt a korabeli ifjúsági irodalomnak, elsősorban a tengerrel és a történelemmel kapcsolatos regényeknek. Úgy alakult, hogy művészpályája során aztán sok kedves olvasmányából készíthetett képregényt vagy könyvillusztrációt. Nem maradtak ki Rejtő Jenő munkái sem. Korcsmáros, Gugi, Endrődi és Zórád után Fazekas is belépett a rejtői képregényes világba – ahogy a Vér és mahagónit megrajzoló Berényi Béla is.
