A Képes Krónikák Kiadónál 2023-ban megjelent Magyar Rock-történet című képregény első része nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy a hatvanas évektől kezdődően bemutassa a hazai könnyűzenei élet változásait, egészen a hetvenes évek végéig. A főszereplő, Karcsi, és fiatal barátai életén keresztül mutat be számtalan mára legendává vált zenekart, énekest, zeneipari szereplőt, egy igen igényes kinézetű kötetben.
Írd be az emlékeztetőbe: Szeptember 1. nyit a V26 Képregénybolt Budapesten a Visegrádi 26 szám alatt
A japán titok
Narrációs és karakterábrázolási áttörés
Miért fogott meg minket olyan ellenállhatatlanul a mangák és animék világa? Miért vált egy egész generáció azonnali, instant rajongójává a japán történetmesélésnek, amikor a kilencvenes évek derekán Magyarországra berobbantak a dragonballok és sailormoonok eltúlzottan hosszú combjai, antigravitációs hősei, szecessziós esztétikával kígyózó hajkölteményei és schwarzeneggereket kispadra parancsoló izomtónusai? Mit tudtak adni ezek a hősök a nyugati típusú mainstream karakterekhez képest?
Mostanában több manga is került a kezeim közé. Éveken át nem érdekeltek, pontosabban: amibe beleolvastam, nem tudott megfogni. Sajnos az ember gyorsan általánosít, és így az évek során csak nagyon kevés próbálkozás volt. Aztán a blog miatt elkezdtünk ötletelni, és előjött a manga és anime vonal is, mint potenciális "áldozat". Bevallom, kicsit szkeptikus voltam, de a mostani tapasztalat és eszközök segítségével - az internet fantasztikus dolog, ha tudjuk használni! - átnéztem egy rakás lehetőséget, elvetettem egy csomó ötletet, és a végére maradt pár, ami igazán érdekesnek tűnt. Azóta is azt mondom: érdemes volt belevágni ebbe a kalandba, sok kellemes, izgalmas és szórakoztató percet nyertem. Azóta már folyékonyan beszélek japánul is, de ez persze nem igaz.
A manga a világ minden táján töretlen népszerűségnek örvend. Ezt eleinte nem igazán tudtam megérteni. Aztán mégis úgy döntöttem, hogy kipróbálok egy-kettőt.
Ma a széles manga-kínálatunk egyik aduászát hoztuk el nektek. Ez pedig nem más, mint Hirano Kohta 1997 és 2008 között futott vámpír-, zombi- és egyéb szörnyvadászos képregénye, a Hellsing. Itthon a Mangafan kiadó adta ki, gyönyörű védőborítós kötetekben. Induljunk el egy kis vadászatra.
Az olasz képregényre jellemző húzás az, hogy nyugati ikonokat, karaktereket emelnek át saját világukba. És olyan finomsággal, ízléssel teszik ezt, hogy haragudni nem igen tud érte az olvasó. Kínálatunkban számtalan fumettit megtaláltok. Amit ma hoztunk nektek. a Nero Blanco Comix Kiadó egyik gyöngyszeme: A Muzsik. A képregény egy teljes és önálló (kém)történetet tartalmaz.
Goldson Cityben nem rossz élni. Az arany szinte az „ember lába előtt hever, csak le kell hajolnia érte”.