Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis sokszínű épületetek. Mennyi író, költő, festőművész, grafikus, fotós, operatőr igyekezett megjeleníti ezt a vonzerőt saját eszközeivel, talán nem túlzás, hogy minden idelátogató számára alapvetés, hogy Szentendre: varázslat.
Tegyünk egy kellemes sétát a girbegurba utcákon Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető társaságában, ismerjük meg Szentendre sokszínű múltját és jelenét, a házfalak mögött megbújó történeteket!

Részlet a könyvből:
Szentendre városának történelme abban semmiképpen nem egyedülálló, hogy alapvetően szerencsés adottságok, hatalmas pusztítások, nehéz újrakezdések, gyökeres változások nagy kavalkádja, ám a róla szóló történeteket olvasva és az utcákat járva különleges benyomás alakul ki az emberben: Szentendre legyőzhetetlen. Pedig a történelem nem kímélte, többször vált a senki földjévé, szegényedett el és roppant össze, de a hamvakból valahogy újra és újra feltámadt, a reinkarnációk során pedig minden alkalommal városformáló személyiségek és elképzelések újabb rétegeit építette be a szövetébe, ezáltal egyre sokszínűbbé és sokrétűbbé tudott válni.
A jelenleg közel harmincezer lakosú város történelme során most a legnagyobb, kivételesen erős identitásának pedig- ami bőven túlmutat a "művészváros" hívószón - bizonyára köze van a gazdag történelmi tapasztalatokhoz. A kulturális szervezetekben, helyi programokban, itt élő művészekben, évtizedes, értékteremtő vállalkozásokban gazdag város polgáraival beszélgetve, történeteiket, kiadványaikat böngészve áll össze a legyőzhetetlenség receptje. Azoknak az embereknek a közös erőfeszítése ez, akik nem hagyják, hogy városukat és a benne élő embereket, történeteket elfelejtsék, akik őrzik a hagyományokat, leírják az emlékeket, megfestik a tájakat, lefotózzák az épületeket. Szentendre pedig - úgy tűnik - teremti és vonzza az ilyen karaktereket, akik fáradhatatlanul kutatják a múltat és lejegyzik a jelent.

A város történetében kikerülhetetlen alak Szofrics Pál, Szentendre első monográfiáját jegyző néprajzkutató és tanár, akinek rengeteg felbecsülhetetlen adatot köszönhetünk. A szerző a hiteles források, történelmi dokumentumok tényszerű bemutatását és a régi korok életének fantáziadús, regényszerű leírásait ötvöző munkájában (a szerb szöveg magyar fordítása az 1980-as években, Máté György jóvoltából elkészült, de kiadására csak 2017-ben került sor) fogalmazza meg hitvallását, motivációját:
"Budapest egyenes, Szentendre dicsőséges - [mások már] érthetetlennek találják ezt a jellemző, bár helyrajzilag kissé pontatlan leírást. Fennáll tehát veszélye, hogy Szentendre ragyogó múltjának az emléke éppúgy elenyészik, mint a város valamikori jelentősége. Egy gondolat jegyében több éven át gyűjtöttem az anyagot egy monográfiahoz, amely a szerb lakosság életét a hazájától távoli vidéken minél hívebben leírja."

Nézzük mi is ezt a ragyogó múltat, fogjunk bele Szentendre történetének ismertetésébe!