A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a

nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei

egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek

bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei – és nem

egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok – a magyar közemlékezetben is

kitörölhetetlenül összekapcsolódtak a városi terekkel.

Az események óta eltelt hatvan esztendő alatt Budapest arculata alapvetően változott

meg, bár néhány helyszín továbbra is elevenen őrzi a forradalom emlékezetét. TABAJDI GÁBOR

új történelmi útikalauza arra vállalkozik, hogy topografikus megközelítésben tárja az olvasó

elé az 1956-os forradalom és szabadságharc nevezetes eseményeit és a ma is használatos

városi terek azóta javarészt feledésbe merült történeteit. Olyan fővárosi helyszínekre is

elkalauzol minket, amelyek sokkal kevésbé állnak reflektorfényben, mint a múltidézés jól

ismert terei. Az elfoglalt közterek, a hatalmi központok, a mindennapok helyszínei vagy épp a

harcterek leírásait olvasva átfogó képet kaphatunk a korabeli Budapest egészéről, miközben

az is kiderül, hogy az október 23-át követő szűk két hétben miként alakult át a nagyváros

élete. Az egyes leírások városi séták alapjául is szolgálhatnak, amelyekre vállalkozva a kötet

kilenc térképe is segíti a tájékozódást.