Azok a 80-as évek… Szakadt farmer, Alföldi papucs, gázálarctáska.
A Beatrice lepusztult művházakban a külvárosi farkaskölyökről és Jerikó falainak lerombolásáról énekel. Hobó József Attilára, Ginsbergre meg a Stonesra tanítja a „csöveseket”. A P. Mobil koncertjén kétforintosokkal dobálják a zenekart.

A Vörösmarty téri üvegpalota urai, Bors Jenő és Erdős Péter megpróbálják elnyomni a lázadókat: a magyar punk első hullámát, a CPg-s fiúkat még börtönbe zárják, de az URH, az Európa Kiadó, a Kontroll Csoport rendszerellenes szövegeivel már nem bírnak.

Aztán a ’90-es években Ganxta Zolee-ék, a Tankcsapda, a Sex Action már szabadon hirdethetik a „sex, drogs and rock’n’roll” szentháromságát.

A Magyar Rocktörténet 2. részének főszereplője, Pallaghy Karcsi már befutott zenei menedzserként éli a középkorú férfiak mindennapjait. Magánéleti válságok, a vállalkozói lét problémái, az élet viszontagságai közepette azért megmarad a rockzene örök rajongójának.

Kántor Mihály történetét a magyar rock „felnőttkoráról”, a ’80-as és ’90-es évekről Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolók öntötték képekbe.