Bertók László (1935–2020) verseinek gyűjteménye hozzáférhetővé teszi az életmű már ismert és elismert darabjait, a kötetekbe fel nem vett szövegek közreadásával pedig teljességében ismerhetjük meg Bertók László izgalmas, korszakonként új és új formákat kereső költészetét.

A gyűjtemény élén szerepelnek „a börtönt érő” versek, amelyekért 1955-ben államrend elleni izgatás vádjával elítélték Bertókot. Ezeket követik az önálló kötetek a Fák felvonulásától (1972) az immár posztumusz megjelent Együtt forogig (2020). E sor közepére pedig Bertók egyetlen szépprózainak mondott műve, a Dongó a szobában (1998) kötete is bekerült.

Az életmű „törzsét” követően afféle függelékben szerepel még mintegy 200, kötetekbe korábban fel nem vett vers, a szerző első, 1947-re datált korai zsengéjétől egészen a halála előtt írt utolsó darabokig. Bertók László pályaíve – hogy paraszti sorból értelmiségivé lett, 19 évesen koholt vádak miatt az ÁVH börtönét is megjárta, szívós kitartással mégis kibontakoztatta költészetét, s végül kiterjedt, mintegy 25 önálló kötetet számláló életművet hozott létre, amelyet egyéb elismerések mellett Kossuth-díjjal is kitüntettek – párját ritkítja a 20. századi kortárs magyar irodalom történetében.