Részletek
Ez volt az a nyár, 1992 nyara, amelyet annyira vártunk Adival. Végre be akartuk fejezni az általános iskolát, be akartuk tölteni a tizenötöt, és szórakozni akartunk. Azt terveztem, hogy megtanulok vezetni, hogy Nenóval mint utassal és oktatóval a kocsiban felvághassak Nina előtt. Hiszen végre haza kellett térnie. Apa pedig élvezhette volna a megszolgált nyugdíjat. Erre most, amikor végre beköszöntött a nyár, itt álltunk mindannyian apa, Neno, én, Adi az apjával meg a bátyjával húsz másik f...
