A köszvénytől szenvedő Benjamin Franklin zsémbesen futja át az aznapi kérvényezők listáját. A szeme egyszer csak megakad két néven: Móric gróf és A. grófné. Az amerikai politikus fogadja a vendégeket, s így ismerkedik meg Benyovszky Móric gróf hihetetlenül kalandos élettörténetével.  Benyovszky már igen ifjan katonának áll, véres csatákban harcol, majd a lengyelek szabadságáért küzd az oroszok ellen, s ezért Szibériába száműzik. Társaival azonban megszökik a fegyenctelepről, és magával viszi szerelmét, a kormányzó lányát, Afanáziát. Hajójukkal bejárják a fél világot - az Északi-tenger vidékét, Alaszkát, Kínát, Tajvant és Japánt -, hogy végül a gróf Franciaországban felajánlja szolgálatait a királynak. Itt aztán megbízást kap, hogy létesítsen kereskedelmi telepet Madagaszkáron, Benyovszky pedig útnak indul, hogy teljesítette küldetését. Jean-Christophe Rufin Benyovszky Móric franciául írt emlékiratait szabadon kezelve rajzolja meg egy különleges, a világot megismerni vágyó férfi és orosz szerelme, Afanázia portréját. Az eredmény egyszerre kalandregény, regényes életrajz, megrendítő szerelmi történet és a korabeli filozófiával, eszmékkel átitatott korrajz a 18. századról, amelynek politikai intrikáiban, emberi sorsaiban, jellemeiben nemegyszer saját korunkra ismerhetünk. Jean-Christophe Rufin (1952) francia orvos, diplomata, történész és regényíró. A Francia Akadémia, a MFS (Orvosok Határok Nélkül) tagja, az éhezés felszámolásáért küzdő Action Against Hunger nevű szervezet elnöke. Magyarul megjelent művei: Az Abesszin (2000), Iszfahán megmentése (2003), Brazilvörös (2004), Vesztett ügyek (2007). Benyovszky Móric magyar és lengyel főnemes 1746-ban született a Nyitra vármegyéhez tartozó Verbón, és 1786-ban hunyt el Madagaszkár szigetén. Az egyik leghíresebb magyar világutazó, aki négy kontinensen is járt.  Francia nyelven írt életrajzi feljegyzései angolul és németül is megjelentek, magyar nyelvre pedig Jókai Mór ültette át őket, aki később regényt is írt Benyovszkyról. (Ezek ingyenes hozzáférhetők a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagai között.) "Rendkívüli testi erő, életszívósság párosúlt nála ritka szellemi adományokkal, emlékezettel és ítélő tehetséggel; rettenthetetlen bátorság, hidegvér a legnagyobb veszély idejében, gyors leleményesség és kimeríthetlen szívjóság, önfeláldozás, testvérek, hitves és jó pajtások irányában, voltak jellemének alapvonásai."  Ilyennek látta Jókai Mór a világutazó grófot, akinek életéről kevés történelmi hitelességű adat maradt fenn, ám mindaz, amit elképesztő életútjáról tudunk, folyamatosan foglalkoztatja az utókort.